Becsei József: Népességföldrajz

A könyv látszólag egészen messziről indul: a földrajz fogalmától magyar és nemzetközi tudománytörténetétől, a földrajz különböző ágazataitól. Eljutunk a földrajzi burok fogalmáig. Becsei külön fejezetet szán a társadalmi földrajz fejlődésének, az ókori Egyiptomtól egészen a 20. századig. Megismerkedünk olyan gondolkodók, tudósok földrajzi irányultságú munkáival, mint Hérodotosz, Ptolemaiosz, Karl Ritter, Malthus, valamint a magyar úttörőkkel is. Felmerülhet persze a kérdés, érdemes-e egy szakmunkának ennyire a kályhától kezdeni. Az olvasás során egyértelmű igennel válaszolhatunk. A földrajt különböző ágazatai ugyanis szervesen összefüggnek egymással, az az Olvasó pedig, aki nem földrajzot tanult az egyetemen, rengeteg hasznos ismerethez juthat e bevezető fejezetekből.

A sozorosabb értelemben vett népességföldrajzba a harmadik fejezetben vágunk bele. A különböző deíiníciók nem unalmasak, sőt: különböző társadalomszemléleteket takarnak, ezért is érdemes magunkat átrágni rajtuk. Érdekes például kicsit alaposabban eltűnődni földrajzi determinizmus-földrajzi indeterminizmus kérdésén. Aztán a történelem kedvelőinek ott a hatodik fejezet: az emberiség eredete, elterjedése. A genetika nem sajátíthatja ki kizárólagosan e kérdés tanulmányozását. Amikor egyszer rájövünk, hogy a genetika nem mindenható, újra elkezdjük az emberi őstörténetet a maga teljességében szemlélni. Becsei nem esik bele a "csőlátás csapdájá"-ba.

Vajon mi határozza meg egy adott terület népességét? Az eltartóképesség? S ha igen, mit ( magyarán: miféle táplálékforrást) kell az adott területnek eltartania? Kanada 1990-ben a világ legnagyobb gabonafogyasztója volt, lakosai átlagban 974 kg gabonát fogyasztottak el évente. Japán nem alacsonyabb életszínvonalú ország Kanadánál, mégis, a japánok csak 297 kg gabonát fogyaszottak évente. Meghatározók tehát a hagyományok, a kulturális különbségek. Becsei közli az úgynevezett szegény ország- gazdag- ország táblázatot is. A leggazdagabbaknál ( a "szupergazdagoknál") az egy főre jutó nemzeti jövedelem 15 001 dollár felett van. Ebbe a kategóriába tartozik Kanada, Németország, USA, meglepetésre a Bahama-szigetek, Szlovénia. Magyarország a következő kategóriába, az úgynevezett gazdagok közé soroltatik, mások mellett Argentínával, Lengyelországgal, Ciprussal, Mexikóval egyetemben.

Ez a világ, ez a népesség- mely már életmódjában is globalizálódott, nagyon nagy a migráció a Földön- rengeteg globális környezeti problémával küzd. A természeti erőforrások megújulásába vetett optimista hit túl naiv. Az ibolyántúli sugárzás egyre növekvő mértéke, az eezel összefüggésben álló oxigénellátási problémák, mind nagyobb és nagyobb feladatok elé állítják a világ népességét. Ezért kellene minél több az ehhez hasonló könyvekből. Mert feladatainkat előbb szépen sorjában számba kell venni. Csak utána van mód a megoldásra. Kizárólag szakmai alapon.